Rodics Katalin kapta elsőként a Jánossy Andor-díjat

[2009. máj. 23. 6:43]

A Biológiai Sokféleség Napján tegnap a  Parlamentben adták át Dr. Rodics Katalinnak a hazai biológiai változatosság megőrzéséért végzett munkáját elismerő díjat.

A „Tájgazdálkodás, tájfajták, génmegőrzés” címmel, az Országház Felsőházi termében tartott nyílt napon adták át a címzetes egyetemi docensnek a Jánossy Andor-díjat, melyet 2008-ban, a névadó születésének 100. évfordulóján alapított az Öko-forrás Közhasznú Alapítvány. A szervezet képviselői úgy érzik: 2009-ben, az Országos Agrobotanikai Intézet alapításának 50. évfordulóján (1959. május 16.) méltó kezekbe kerül az alapítvány első alkalommal adományozott díja. Dr. Rodics Katalin kutató biológus, természetvédelmi ökológus, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Biodiverzitás Osztályának vezetője, a Biológiai Sokféleség Egyezmény hazai kapcsolattartója. Komoly szerepet játszott a tápiószelei Agrobotanikai Intézet megőrzéséért folytatott küzdelemben. Irányítása alatt készült el az a LIFE pályázat is, melynek segítségével Tápiószelén jöhetne létre a világon elsőként egy olyan génbank, ahol egy ökorégió – a Kárpát-medence – összes vadon élő és mezőgazdasági haszonnövényének szaporítóanyagát összegyűjtenék: a Pannon Magbank. Neve összefonódott Magyarország génmódosítás-mentességéért folytatott küzdelmével is. Szakértőként kiemelkedő szerepe volt a génmódosított kukorica hazai termesztési tilalmának fenntartásában. Nem csak a kiemelkedő teljesítmények, hanem a folyamatos helytállás is méltóvá teszik a díjra. Bordás-Varga Nóra, az Öko-forrás Közhasznú Alapítvány ügyvezetője elmondta: „– Dr. Rodics Katalin a hazai tájfajtákért és a természetes élővilág megőrzéséért örömmel végzett következetes munkájával példát állít mindannyiunk elé.” A díj támogatója 2009-ben a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Biokultúra Szövetség." JÁNOSSY ANDOR-díj háttér (word 1,8 MB) Dr. RODICS KATALIN 1970-ben érettségizett a budapesti Fazekas Gimnáziumban, utána felvételt nyert az ELTE kutatóbiológus szakára, ahol többek között olyan neves professzoroktól és példaképektől tanulhatott, mint Balogh János, Csányi Vilmos, Simon Tibor, Vida Gábor. Hatásukra örökre elköteleződött a biológia tudománya mellett. Szakdolgozatát etológia témakörben írta Csányi Vilmos témavezetésével, majd doktori értekezését genetika témakörben Vida Gábornál védte meg. Dr. Rodics Katalin a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főtisztviselője, főosztályvezető helyettese, a Biodiverzitás Osztály vezetője, az 1992-ben Rio de Janeiroban tartott nemzetközi konferencián született Biológiai Sokféleség Egyezmény magyarországi kapcsolattartója. Kutató biológus, természetvédelmi ökológus, 2007-től címzetes egyetemi docens. Munkásságát nem csak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is elismerik. Az amerikai kormány természetvédelmi törvényének megalkotója tiszteletére alapított, „Az állatok ellen elkövetett bűntettek megakadályozásáért" elnevezésű, egyik legrangosabb nemzetközi kitűntetést 1994-ben az elsők között kapta meg. Rodics Katalin sokat tett a Jánossy Andor által alapított tápiószelei Agrobotanikai Intézet megőrzéséért. Rengeteget dogozott egy szakértői team élén a Pannon Magbank létrehozásának tervén, ahol egy ökorégió – a Kárpát-medence – összes vadon élő- és mezőgazdasági haszon-növényének szaporítóanyagát összegyűjtenék. Neve összefonódott Magyarország génmódosítás-mentességéért folytatott küzdelmével is. Szakértőként kiemelkedő szerepe volt a génmódosított kukorica hazai termesztési tilalmának fenntartásában. Rodics Katalin a hazai tájfajtákért és a természetes élővilág megőrzéséért örömmel végzett, következetes munkájával példát állít mindannyiunk elé. Alapítványunk emlékérmét, a Jánossy Andor-díjat most először, - ezért Neki ajánljuk tisztelettel. ÖKO-FORRÁS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Az Alapítvány története 2000-ben kezdődött, amikor kezdő biogazdálkodók, különböző képzettségű és foglalkozású emberek – fogorvostól, a hegesztőig, festőművésztől a kertészmérnökig - Budakeszin létrehozták a Biokultúra Egyesület helyi csoportját. A hagyományos tájfajták termesztése hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozását követően került a csoport érdeklődésének középpontjába, mivel ekkor a hazai bio minősítésű vetőmagok fajtalistáján többségbe kerültek a külföldről származó vetőmagok. 2005-től a csoport tagjai tudományos együttműködési megállapodás keretében vetik, szaporítják és szelektálják a Dr. Jánossy Andor alapította tápiószelei Agrobotanikai Intézet (jelenleg Agrobotanikai Központ) gyűjteményéből kipróbálásra hozzájuk eljuttatott tájfajták vetőmagmintáit. Az „önképzőkör”-ré vált társaság elhatározta, hogy alapítványt hoz létre a biodiverzitás, – különösen az élelmezési célú kultúrnövények sokszínűségének megőrzése és a hazai génbanki gyűjtemények fenntartásának támogatása érdekében. A leendő alapítvány kuratóriumi tagságára a hazai tudományos élet kiemelkedő szaktekintélyeit sikerült megnyerniük. A szándék 2007-ben valósult meg, ekkor került bejegyzésre az Öko-forrás Közhasznú Alapítvány. A Kuratórium az Európai Tanács 2001. évi göteborgi ülésén meghatározott, a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig való megállítására vonatkozó célkitűzését alapul véve dolgozik, – az alapító Biokultúra csoporttal karöltve – a hazai tájfajták, élelmi növények sokszínűségének megőrzése és visszaállítása érdekében. 2008-ban, Jánossy Andor születésének 100. évfordulója évében a Kuratórium megalapította a Jánossy Andor-díjat, melyet első ízben 2009-ben, a tápiószelei „Országos Agrobotanikai Intézet” alapításának (1959. május 16.) 50. évfordulója alkalmából adtak át a Országház Felsőházi termében megrendezett „Tájgazdálkodás, tájfajták, génmegőrzés” címmel megrendezett Országgyűlési Nyílt Nap programsorozatának keretében.